Olvasom, hogy micsoda bohózatot játszanak a miskolci helyi magistratusok. Ha neked nincs kedved végigszenvedni magad a sztorin (bár teljesen megéri, vannak igazán nyelvcsettintős részletei), itt van a történet dióhéjban:
A város 2. számú választókerületében időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak. Ugyanebben a kerületben egy tagiskolát egy másik iskola alá szeretné rendelni a fideszes városvezetés. Ezt a tagiskola nem szeretné, és a szülők hallatják is a hangukat, ráadásul az igazgazó értekezletet hív össze. Ezen az értekezleten sokan megjelennek, a polgármesteri hivatal munkatársa magyarázza a helyzetet, de felszólal két képviselőjelölt is, egy mszp-s és egy fideszes. Mindketten kifejtik, hogy az iskola önállóságát támogatják. Ezután a fideszes jelölt valami irdatlan erőfeszítéssel eléri a fideszes, oktatásért felelős alpolgármesternél, hogy az összevonás ne történjen meg, majd új értekezletet hívat össze az iskolában. Ezen az értekezleten részt vesz a teljes tanári kar, szülők, egy fideszes országgyűlési képviselő és a helyi jelölt. Fél órán keresztül fényezik magukat, s eközben a helyi jelölt kijelenti, hogy a korábbi gyűlésen olyanok is felszólaltak, akik az ügyet a saját politikai céljaikra akarják felhasználni, márpedig: "politikának nincs helye az iskolában."
Mindez persze tragikomikus, de ami érdekesebbé teszi a történetet a random csütörtökesti kisszínesnél az az, hogy itt bizony típusesetet vizsgálhattunk meg. Az aktuális (nem kétséges, hogy más hatalmi viszonyokkal más pártok emberei ugyanígy viselkednének) erőember, Takács Gábor azért játszhat húsvéti megváltósat, mert a környezet teljesen fogalmatlan a témát illetően. Ha a diákok - és következésképpen a tanárok, szülők - tudatában lennének annak, hogy mi is az a nagybetűs Politika tulajdonképpen (ha már annyira ki akarjuk zárni mindenhonnan), ők maguk nem hagynák, hogy egy ilyen eset megtörténhessen. Egy olyan iskolában, ahol a diákoknak van valami halvány fogalmuk arról, hogy mi az a demagógia és propaganda, a tanárok nem tehetik meg, hogy egy ilyen undorító akcióhoz díszletként asszisztálnak, mert minden tisztelet, ami őket addig esetleg övezte volna, semmivé foszlik. Egy olyan iskolában, ahol a diákok maguk mondják meg, hogy melyik intézményhez akarnak tartozni, eleve nem merül fel a kérdés, hogy ki kinek az oldalán áll, és a kezdeményezés biztos kezekkel lerázhatja magáról a hatalompolitika nyúlványait.
Politikának VAN helye az iskolában, mert ha kizárjuk onnan, akkor csak a "politikát" szabadítjuk rá, és nem hiszem, hogy bárki szívesen élne olyan közegben, ahol az ilyen esetekhez hasonló, sőt, még szégyentelenebb machinációk uralják a közéletet. Egy csoportot kivennék azért ebből a feltételezésből: akik ilyen eszközökkel akarják irányítani választóikat és leendő választóikat, bizonyosan nincsenek ellenére a demagóg parasztvakítás által dominált iskoláknak. Ne nyújtsunk nekik elégtételt.
