Az egyetemistákkal ellentétben a tenni akaró középiskolásoknak azzal is szembe kell nézniük, hogy időnként egy-egy tanár megpróbálja „eloltani” őket. Mindenféle homályos forrásokra vagy pusztán a tekintélyükre hivatkozva lepisszegik őket, szépen hazaküldik a diákokat, hogy ne hőzöngjenek. A kattintás után pár hasznos részletet osztanánk meg a közoktatási törvényből (KT) és egyéb dokumentumokból, amelyekre hivatkozva ki lehet védeni az elhallgattatni szándékozókat.
2012. augusztus tizenötödikéig hatályos mostani állapotában a KT. A 10.§, a 11.§ és a 12.§ foglalkozik a tanulók jogaival és kötelességeivel, jelen esetben tehát ezek a részek a kapcsolódóak (amúgy ezek a részek – a netes jogtár szerint – a következő verzióban is változatlanul megvannak.)
10.§ (3) e)A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.
Ez az egyik igen fontos részlet. Biztosítja, hogy a diák saját belátása szerint, önállóan cselekedjen, ha azzal nem árt másnak és nem zavarja a tanulást. Ebből adódik például az, hogy az iskola nem kényszerítheti a diákot akarata ellenére egyenruha viselésére. Szabó Máté ombudsman fejti ezt ki állásfoglalásában. Ez esetben ez a részlet azt is jelenti, hogy ha te valamilyen akciót, programot szervezel az iskolában, szabadon megteheted, ha nem akadályozod a munkát.
11.§ (1) g) A tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon.
Tehát ha kulturált módon teszed, mindig megmondhatod, mi a véleményed, és bármiről elmondhatod, mi a véleményed. Ezért büntetés megint csak nem érhet. A középiskolákban elterjedt „az iskolában nincs politizálás” szólam tehát a legnagyobb átverés, és jogellenes. Az egyedüli igaz oldala csak az, hogy politikai pártokat nem lehet hirdetni, népszerűsíteni. Ezt leszámítva minden állásfoglalás, és így bármilyen közéleti véleménykinyilvánítás is a tanuló különösen fontos joga.
11.§ (1) A tanuló joga különösen, hogy
l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;
m) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.
Ebből adódóan szabadon megszólíthatod a tömeget, nyugodtan szónokolhatsz, ha jogaidat megsértve érzed. Ha úgy gondolod, hogy részt szeretnél venni a döntéshozatalban, megteheted valamilyen intézményesített vagy nem intézményesített módon.
Most jöjjön pár rész, ami az iskolák elmarasztalhatóságát indokolja.
11.§ (1) e) a tanuló joga különösen, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.
Ez több helyen egyszerűen nem történik meg kielégítő módon. Hiába van társadalomismeret óra, osztályfőnöki óra és egyebek, mert a diákok jó részének fogalma sincs arról, hogy milyen simlizés áldozatai, amikor a tanári kar a jogok „jótékony” értelmezésével kizárja őket abból, ami alanyi jogon jár nekik. Ezért van, hogy a diákok kijutva a közoktatásból nulla ismerettel rendelkeznek az állam és társadalom működéséről, a választási rendszerről, a politika szerepéről és jelentőségéről. Ezért van, hogy utána az életben is könnyen átvághatóak lesznek, és nem tudják megvédeni magukat, nem bíznak az államban.
11.§ (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.
Tehát ha egy tanár vagy bárki más arra szólít fel, vagy egyenesen kötelez, hogy ne mondd ki, ami a véleményed, ne közöld ezt a véleményed másokkal, vagy ne csináld azt, ami nem ütközik jogszabályba és szeretnéd csinálni, nem kell engedelmeskedni. Ez az ember felelősségre vonható, mert a tanulói jogokat korlátozza, mert jogaid gyakorlásáért nem érhet téged bántalom.
Zárásképpen szerepeljen itt egy kis praktikus segítség, ami tisztázza az iskolai hirdetés engedélyének kérdését, ami megmozdulások kapcsán könnyen előjöhet:
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
8.§ (4) Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.
Tehát ha iskolában szeretnél plakátolni, hirdetni, tedd meg nyugodtan. Ha a hirdetmény nem gazdasági, pénzszerzési céllal van kitéve, és társadalmi, közösségi hasznot szolgál, kikerülhet az iskola falára.
Azt is vegyétek figyelembe, hogy minden iskolának van egy szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) és egy házirendje, és ennek a betartására is kötelesek vagytok, úgyhogy mielőtt tennétek valamit, nézzétek át azokat! A házirend viszont nem mondhat ellent az SZMSZ-nek és az SZMSZ nem mondhat ellent a közoktatási törvénynek! Ha ellentmondásos részleteket találtok, az azt jelenti, hogy az iskolai dokumentumok jogellenesek! A KT tehát mindig felülírja az iskolai hivatalos dokumentumok rendelkezéseit. A törvények mindenkori érvényes változatát a netes jogtárban találjátok.
Mielőtt örömmel vetnétek magatokat az iskolai tanárok tömeges alázásába, vegyétek figyelembe, hogy én csak egy középiskolai diák vagyok, ezért jogértelmezésem is laikus. Számomra ugyan elég egyértelműnek tűnik a szöveg, ám a jogot átfogóan kell értelmezni. Tehát mielőtt ezekre a részletekre hivatkoztok, a biztonság kedvéért kérdezzetek meg egy jogi kérdésekben tapasztalt ismerőst!
Remélem, tudtam segíteni, és figyeljetek arra, hogy ne hagyjátok eltiporni magatokat, főleg ne felháborítóan jogtalan eszközökkel!
